Beremend nagyközség weboldala

Kristálybarlang

A beremendi Kristálybarlangról

A napjainkban még létező és egyben a terület legjelentősebb barlang ja a Beremendi Kristályos-barlang a kőfejtő észak-keleti irányú haladásával tárult fel 1984 novemberében a 116-os szinten. Itt is megtalálhatók a hévizes és hidegvizes genetika jelei valamint képződményei. Falait és járatait változatos megjelenésű ásványkiválások (cseppkő, borsókő) és szemkápráztató kristályképződmények borítják, néhol nagy vastagságban. A barlang alján 26 °C-os tó található. A barlang fokozott védelem alatt áll, nem látogatható, hiszen minden egyes látogatás komoly károkat okoz a képződményekben. Mint már a korábbiakban lerobbantott barlangmaradványokban, az ősföldrajz élővilágának csontmaradványait fellelték itt a barlang üregeiben, zavartalan környezetben tanulmányozhatták a kutatók (Hir J., Jánossy D. 1989). A Mészkőbányában 1984 végén újabb barlang tárult fel. A rövidesen 700 méter hosszúságban ismertté vált szövevényes üregrendszer meghatározó formaelemei a gömbfülkék, az ilen típusú barlangjaink közül jelenleg ez a legnagyobb kiterjedésű, amely ráadásul ma is közvetlen kapcsolatban áll a langyos karsztvízzel. (Forrás: Beremend és környéke, I. kötet 22-27. o., Bermend: Beremend Nagyközség Önkormányzata 1997.)

Barlangkutatás Beremenden

A községtől keletre a tengerszint fölé csupán 170 m-rel magasodó Szőlő-hegy mészkövének bányászata során számos barlabg tárult fel. Az első írásos emléket 1863-ból találjuk a bányászat révén megtalált barlangok őslénytani vizsgálatai kapcsán. Ezt követően a Mecsek egyesület 1913-as Évkönyvében a később "Ördöglyuknak" elnevezett barlang felfedezéséről olvashatunk. Ez a hegy északi lejtőjén lévő Blau- féle - később Czukkerbányának nevezett - kőfejtőben tárult fel. A bánya elnevezése utalás volt a mészkő baranyvári cukorgyárban történt felhasználására. Az első nyomtatásban megjelent barlangkataszternek minősíthető munka 1961-ben Dr. Szabó Pál Zoltán érdeme. Ebben Beremendről két barlangot ismertet: az Ördöglyukat és a később Kút-zsombolynak elnevezett víznyerő helyként szolgáló aknabarlangot. 1978 végére elkészült a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Dél-Dunántúli Területi Szervezetének Mecseki Karsztkutató Csoportja munkájaként. Ebben bőséges irodalomjegyzékkel 12 barlang részletes leírása és térképe, valamint fotódokumentációja szerepel. Azóta Újabb barlangokat is tárt fel a bányászat. Az "Ördöglyuk" a bányafal tövében két nyílással feltárult nagy méretű, hévízes eredetű korróziós üregrendszer melegvizes tóban. A bejárati nyílás alatt 24 méter mélységben a mintegy 30 méter átmérőjű csarnok alján 18 °C hőmérsékletű tó található. Az Ördöglyuk felfedezésének jelentőségét sajnos a bánya bérlője nem ismerte fel , így azt a bányaszemét elhelyezésére használta feltöltve a hévízes karfiol- és borsókőképződményekkel valamint a hidegvizes cseppkövekkel ékes barlangot. A bányaművelés során több barlang jutott az Ördöglyuk sorsára.