Beremend nagyközség weboldala

Megbékélés Kápolna

A Megbékélés Kápolna története
A kápolna azon a kilátó helyen épült fel, ahonnan a közelmúlt délszláv háborújának menekültjei láthatták, hogy a határ túloldalán lévő falvaik, templomaik miként válnak áldozatává az embertelen pusztításnak. Egyben emlékhelye a Beremendről és környékéről 1946-ban kitelepítetteknek. Ezen a kilátóhelyen a különböző nemzetiségek és vallási felekezetek az egymás közötti békesség jegyében közösen építették fel ezt az ökomenikus kápolnát.
Alapítók: Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, Keresztes K. Sándor volt környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, Dr. Petrekovich-Perjés András környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter volt kabinetfőnöke, az alapítvány kuratóriumának elnöke: Heindl József volt polgármester
Megbékélés Kápolna alapkő letétele 1993. január 6.
Kápolna keresztjének szentelése 1996. Pünkösd.
Megbékélés Kápolna avatása 1998. Pünkösd. A misét celebrálta: * Mayer Mihály pécsi megyéspüspök * Hegedűs Lóránd a Dunamelléki református egyházkerület püspöke * Marin Srakić a dakovoi katolikus egyházkerület püspöke * Lángh Endre Vinkovci református püspök Bemutatásra került a „BÉKE HIMNUSZ", melyet Vígh Kristóf zeneszerző komponált a Kápolnaavatás tiszteletére.
A Megbékélés Kápolna tervezője: Csete György és Dulánszky Jenő, a Magyar Organikus Építészeti Mozgalom szervezői, elindítói.
Az építkezés fő támogatói: Beremend Nagyközség Önkormányzata, Duna-Dráva Cement Kft., magánszemélyek.
A kápolna látogatható - előzetes telefonos egyeztetés után. Telefonszám: 06-30-215-41-58

A kápolna életében 2010-ben, Pünkösd ünnepén, új felszentelés történt, Rózsakerti Anita korongozott terrakotta Nagyboldogasszony szobrainak tiszteletére. A szobrok, szimbolizálják Nagyboldogaszony hét leányát, és az egyedi tányérok mintái mesélik el, a jeles napok történeteit. A Magyar Iparművészeti Lektorátus elismerte és jóváhagyta. Murin Ferenc (Kulturális Bizottság) és a művésznő közös álmaként a kápolna élettel való megtöltése vált valóra. Orsokics István polgármester és a Beremend képviselő-testülete támogatta a tervet, és segítette a létrejöttét. A Beremendi hímző asszonyok (Arany tű), saját, kézzel hímzett oltárterítővel ajándékozták meg a kápolnát. A Magyar Koronázási Ékszerek (másolata), és a Korona Őrök emelték az ünnep fényét.

Az ünnepségről és a szobrokról készült képeket galériánkban megtekinthetik.

Nagyboldogasszony

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja , Szt István, Magyarországot Nagyboldogasszony kegyelmébe és oltalmába ajánlotta, és ennek emlék ünnepe. Nagyboldogasszony az életet adó istenasszony, a Földanya, minden belőle születik s belé tér vissza.
Nagyboldogasszony hét leánya, önmaga stációja. Szimbólumai, tulipán, búza, hétágú életfa, Hold, koronáján 12 csillag, a természet ciklusai.

Kisasszony

Kisboldogasszony, a Boldogságos Szűz Mária neve a magyar nép ajkán. Mária születésének ünnepe, szept. 8-án, A Stella puerpera Solis ('hajnali szép csillag') tiszteletére szokás Kisboldogasszony hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Kisasszony születésén örvendeznek a mennyben. Tápén még az 1930-as években is sok jámbor asszony kiment a Tisza partjára „napköltét várni” az olvasó és az Úrangyala-koszorú (Mária tizenkét csillagú koronája tiszteletére végzett 12 Úrangyala) elmondásával. Mint mondták, akinek „érdemé van rá”, az a fölkelő napban megláthatja Máriát (Napbaöltözött Asszony). Kisasszony a vetés előkészületeire ad jelt. Szimbólumai, az újhold, felkelő új nap, a szűziesség.

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, az oltás, a szemzés hagyományos napja. A jámbor néphit szerint azért, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust. A legfőbb istenanya és a nőivarú, az istenfiú-gyümölcsöt termő világfa egymásnak megfelelő Föld és Tejút jelképe. A Bibliában a kép hasonlat szinten maradt fenn, a messiási a próféciákban, és az angyali üdvözlet szavaiban: „áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus”. A középkor látomásos festőinek fatábláin a fa istenanya képzete ismét kivirágzik. Szimbólumai, madarak haza térte, rügyező faágak, galambok, hírnökök.

Sarlós Boldogasszony

Júl. 2. a biblia egyik jelenetéről, Szűz Mária, Szent Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról emlékezik meg. Mivel Sarlós Boldogasszony napja az aratás idejére esik, nálunk a többi Boldogasszony ünneptől a sarlós jelzővel különböztették meg. Népünk nem Péter-Pálkor kezdte az aratást, ahogy a kalendárium előírta volt, hanem e Boldog napon csak jelképesen dolgoztak, a szerszámokat megáldatták , a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek valót szedtek. Az aratást másnap szent rítushoz illő áhítattal kezdték, asszony ünnep másnapján. Szimbólumai, búza, beérett gyümölcs, áldott állapot, visitáció.

Szülő Boldogasszony

A magyaroknál az anya várandós, várja a gyermekét, áldott állapotban van, mert az újszülött áldásként érkezik. Boldog állapotnak is nevezték, akivel gyengéden is bántak, mivel, boldogságot hozott a családnak, és Boldogasszony védelmezi. A Szülő Boldogasszony az új szülőtett oltalmazta, az ártó erőkkel szemben. Az gyermekágyas anyának és a csecsemőnek az avatásig, hajára, kezére piros szalagot kötöttek. A piros, mint az élet s a tűz színe rontáselhárító hatású és piros kendőt, szalagot tehettek az ágy elé is, hogy a Szülő Boldogasszony vigyázzon rá. Szimbólumai, faágra kötött piros szalag, csillagfény.

Gyertyaszentelő Boldogasszony

Jézus bemutatása a templomban, február 2-án. József és Mária ez alkalommal mutatta be áldozatként a két gerlicét vagy galambfiókát. A gyertya meggyújtása Jézust szimbolizálja, aki mint a sötétségben felgyulladó fény, reményt és hitet hozott a világba. A pogányoknál tavaszkezdő nap, a sötétségben felgyulladó fény tisztelete. Ünnepén tüzeket gyújtottak, a sötétség és a tél elűzésére.
Szimbólumai, gyertya, tűz, fény, páva.

Segítő Boldogasszony

Mindenkor Segítő Szűz Mária. Minden rászorulónak és oltalmát keresőn segítő Istenanya megszólítása lett, az Ő közbenjárását kérik Szent fiánál. Úgy tartják, hogy a három legnagyobb csapást, háborút, járványt, éhínséget egyedül a Segítő Boldogasszony keze tudja távol tartani. A legtöbb templomot az ő tiszteletére, építették és avattak, hogy imáik meghallgattattak. A gyermekáldásért fohászkodóknak is segít.
A Magyarok, évszázadokon át, mindig az Ő védelméért, segítségéért fohászkodnak.
Országunk, Koronánk az Ő oltalma alatt áll.
Szimbólumai, Mária kezei, templomok (nyári hó esés).

Fájdalmas Boldogasszony

Fájdalmas Anya neve a magyar nép ajkán, az anyai fájdalom, mert a földi létben, egy anya gyermekének elvesztése a legnagyobb kín, gyötrelem ami létezhet. A gyötrelmükben vigaszt keresők hozzá imádkoznak. Pietà a Fájdalmas Anya ábrázolása a keresztről levett Krisztussal. Ó Magyar Mária siralom, nemzetünk egyik legszebb és legrégibb alkotása (melynek, mai olvasata is érthető).
Ábrázolták Fájdalmas Boldogasszonyt, halott Fia nélkül, 7 tőrrel vagy karddal átvert szívvel is, mert Mária Jézusért, hétszer aggódott életében. Képeken a 7 kard Máriát néha gloriolaként veszi körül.
Szimbólumai, tőr, kard.

Források: Kálmány Lajos, Magyar Katolikus Lexikon, Néprajzi Lexikon, Pallas Nagy Lexikon, Foto,szerk.:Antalovics Katalin